Festő. A budapesti Iparművészeti Iskolában Kacziány Aladár volt a mestere. 1941 óta kiállító művész. Tájkép-akvarelljeit számos önálló és csoportos kiállításon mutatta be. 1965-ben a Fényes Adolf Teremben szerepelt vízfestményeivel. A vízfestés országosan elismert képviselője volt. Akvarelljeinek színvilágát jórészt a kék ég és a víz határozta meg, de a városképek tarkasága és az erdők, rétek, domboldalok zöldje sem volt ritka. Utcaképek és városrészletek, falusi jelenetek, öreg házak, kerti kapuk, szobabelsők, mezei hangulatok, csendéletek lankadatlan frisseséggel jelentkeznek alkotásaiban. Tollrajzai, fekete-fehérben rögzített élményei szervesen illeszkednek akvarelljeihez. 1975-ben Munkácsy díjat kapott. Irodalom: Művészeti Lexikon - Akadémiai Kiadó, Budapest, 1966 Művészet-1967/3 Dr. Szabó – Kállai: Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona - Nyíregyháza, 1997