Festő. 1955-ben végzett Ungváron, az Iparművészeti Szakiskolában, tanárai Boksay József, Erdélyi Béla és Berecz Vilmos voltak. 1975-1997-ig több tanulmányutat tett skandináv és közép-ázsiai országokban. Egyike a legmagabiztosabb, a legcélratörőbb kárpátaljai festőknek. Nem szánta rá magát hosszas tanulmányokra, az Iparművészeti Szakiskola elvégzését követően azonnal erőteljes munkába kezd. Alkotásai csakhamar eljutnak kijevi és moszkvai tárlatokra is. Legtöbbször tájat fest, néha csendéletet, s itt felfogása a Kassaiéhoz hasonlóan messzemenően szintetikus: a kárpátaljai festőiskola szinte minden kimagasló alkotójának eredményeit igyekszik hasznosítani. Elente rendkívül dekoratív, színben, formában mozgalmas munkákat alkot. A hetvenes években ezt a kifejezésmódot nagyfokú művészi önfegyelem váltja fel. Több egyéni kiállítás mellett (Ungvár, Kiev, Göteborg) számos csoportos tárlata volt hazájában és külföldön is (Magyarország, Japán, London). Műveit több kárpátaljai és ukrajnai múzeum őrzi. Irodalom: Balla László: Erdélyi Béla és kortársai (Kárpátalja képzőművészeinek három nemzedéke) - Galéria Kiadó, Ungvár-Budapest, 1994 Dr. Szabó – Kállai: Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona - Nyíregyháza, 1997 Internet