Kortárs archívum - válogatás korábbi anyagunkból

BARTHA LÁSZLÓ, Nagybaranyói    -    ADATTÁR

ÉLETRAJZI ADATOK

BARTHA LÁSZLÓ, Nagybaranyói

Kolozsvár, 1908. 08. 05 - Kőszeg, 1998. 01. 05.

Festő és grafikus. 1926-ban iratkozott be, és 1930-ban a fővárosi Képzőművészeti Főiskolán nyerte el a rajztanári oklevelet, de tehetségével még ekkor kitűnt, s így 1933-ig maradt a főiskolai továbbképzőn, Benkhard Ágost növendékeként - az utolsó évben már mint tanársegéd. A főiskola után Tihanyban telepedett le. 1934-ben elnyerte a Szinyei Társaság kitüntető elismerését. 1936-1938-ban a főváros ösztöndíjasaként Rómában, a Collegium Hungaricumban dolgozott. 1941-1942-ben ösztöndíjasként Erdélyben működött, s itt is maradt 1945-ig. 1946-ban a francia kormány ösztöndíjával Párizsba ment, 1948 elején tért haza. 1950-1953 között a Múzeumok és Műemlékek Országos Központjának, majd 1953-54-ben a Színháztörténeti Múzeumnak a munkatársa volt. 1955-ben visszatért Tihanyba, ezúttal végleg. Több hazai és külhoni gyűjteményes bemutatót rendezett. 1947-ben a párizsi Galerie Guenegau-ban mutatta be munkáit. 1961-ben és 1962-ben ismét Párizsban volt önálló kiállítása. 1942-ben az Ernst Múzeumban, 1948-ban és 1965-ben a Csók István Galériában, 1967-ben a franciaországi La Rochelleben, 1969-ben a Sao Pauloi Biennálén, valamint párizsi, esseni, londoni, brüsszeli, indiai, ausztriai, svájci és helsinki bemutatókon szerepelt műveivel. A franciás iskolázottságú 1955-ig posztimpresszionista modorban alkotó magyar festők egyik legegyénibb képviselője volt. Korai korszakára a nagybányai örökség, különösen Ferenczy Károly oldott festőisége hatott. Ez a lírai hangvételű realizmus a hatvanas évek végéig jellemzi művészetét, amikor a valóságos látványt elvont festői formákkal kezdi összekapcsolni. A festői Tihanyra költözve, mértanias szerkezetű műveket kezdett alkotni. A hatvanas évek elején képszerkezetei mindinkább leegyszerűsödtek, színskálája pedig gazdagodott. Korábbi csendéleteit és balatoni tájképeit, enteriőrjeit, valamint arcképeit, a dekoratív szellemes kompozíciót Matisse, Dufy művészetével rokon varázsos kolorit jellemzi. Akvarelljei, illusztrációi is szellemesek és finomak. Úti élményeiből születtek az "Erdély" és az "Isztambul" ciklikus képei. Az előzőben drámai, fojtott feszültségű színfoltokkal idézi e csodálatos országrész szomorú sorsát. Törökországi művein az egykori bizánci épületek kelnek életre. Későbbi korszakában egyre absztraktabb színkompozíciókat alkalmazott. Sorozatain, képciklusain a lírai absztrakciót idéző tónusos színvilágú ritmusképletek, motívumegyüttesek jelennek meg. Alkotó munkásságáért 1941-ben a Szinyei Társaság nagydíjával, 1962-ben Egry-díjjal, 1963-ban Munkácsy-díjjal, 1978-ban Derkovits-emlékéremmel, 1993-ban Kossuth-díjjal tüntették ki. Több olajképével és akvarelljével szerepel a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményében. Irodalom: Művészeti Lexikon - Akadémiai Kiadó, Budapest, 1966 Művészet-1956/5 Mai Magyar Rajzművészet - Képzőművészeti Alap, Budapest, 1972 Dr. Szabó – Kállai: Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona - Nyíregyháza, 1997 Abigail Aukciós Katalógus, 2001/05