XX. századi archívum - válogatás korábbi anyagunkból

BODZÁSI (Bodzássy) ISTVÁN    -    ADATTÁR

Nagybányai táj

ÉLETRAJZI ADATOK

BODZÁSI (Bodzássy) ISTVÁN

Makó, 1887. 12. 11 - Németország, ?.

M agyar festőművész.Kereskedőcsaládban született Makón, szülei Bodzási István és Gábor Lilla voltak. Szülővárosában végezte elemi iskoláját, majd három évig tanult a helyi gimnáziumban. Tanulmányait Aradon folytatta, érettségit is ott tett. Rajztanára Visontay Kálmán volt, aki felfedezte Bodzássy tehetségét. Beiratkozott Balla Frigyes magániskolájába, majd 1907-ben a nagybányai szabadiskola növendéke lett; itt ismerkedett meg a plein airrel és az impresszionista festészettel. Nagybányán festett alkotásait Iványi-Grünwald Béla korrigálta. 1910-ben elnyert egy aradi ösztöndíjat, amivel Münchenbe utazott. Itt 4 évig tartózkodott (1910–1914), egy orosz festő impresszionista magániskolájának volt tagja. Nyaranta hazajárt Nagybányára. 1914-ben Párizsba utazott; az itt szerzett élményein, tapasztalatain alapult festményeinek későbbi merész, fölfokozott színvilága. Az első világháborúban orosz fogságba esett; itt portrékat festett. Magyarországra hazatérve Szegeden telepedett le. 1919-ben két képpel szerepelt egy városi tárlaton. Juhász Gyula itt pillantotta meg Bodzássy képeit. A festőművész 1920. február 14-én összeházasodott Löffler Kató iparművésszel. Felesége műtermében állította ki képeit, amit Juhász Gyula ismét nagy elragadtatással fogadott, összeismertette Espersit Jánossal, és visszacsábította Makóra. A költő közreműködésével ismerkedett meg a szegedi diákírókkal; megtervezte a Lírai antológia és a Csönd című lap címlapját. Szülővárosában 1921-ben mutatkozott be tárlatával, amin 28 vázlatot, festményt és rajzot mutattak be a református egyház tanácstermében. Előbb Apátfalván töltött el sok időt festegetéssel, majd 1923 januárjában Németországba költözött. Szülőhazájába már nem tért vissza soha. Főbb művei: A babiloni vizeknél; Énekek éneke; Espersit János; Ex libris; Kárász utca télen Kirándulás; Merengés; Salome; Tánc; Virágos fák. Irodalom: Réti István: A nagybányai művésztelep - Kultúrtrade Kiadó, Budapest, 1994 Tersánszky Józsi Jenő: A félbolond - Budapest, 1994 Dr. Szabó – Kállai: Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona - Nyíregyháza, 1997 Wikipédia