Festő. A budapesti Mintarajziskolában Székely Bertalan, Lotz Károly és Greguss János tanítványa volt. 1894-ben Hódmezővásárhely ösztöndíjával Párizsban a Julian Akadémián folytatta tanulmányait. Mély és meleghangú tónusra épített, jellegzetes tanyai népéletképeket és alföldi tájakat állított ki. Élete nagy részét Hódmezővásárhelyen töltötte. 1909-től Hódmezővásárhelyen, Békéscsabán, Temesváron, Szegeden, valamint Szabadkán szerepelt. 1911-ben a budapesti Művészházban, 1917-ben az Ernst Múzeumban, 1918-ban a Képírók-képfaragók Szalonjában, 1923-ban az Alkotás Művészházban rendezett munkáiból kollektív tárlatot. 1904-ben a Ráth-díjat nyerte, 1921-ben kitüntető elismerést nyert a budapesti Műcsarnokban. 1933-ban a kis aranyérmet, 1934-ben pedig a Szinyei Társaság tájkép nagydíját kapta. Művészi és művészpedagógusi tevékenységéért Hódmezővásárhely városa haláláig járó 1200 pengős évjáradékot szavazott meg. Első képe, amelyre felfigyeltek, a "Juss", az örökségen osztozkodó szegény parasztcsalád ádáz marakodása. Három évtizeden át foglalkoztatta ennek megfestése, több változatban ismeretes. A többi életképen is eleinte lírai, később drámai előadásban a paraszti életet ábrázolta, pl. "Népoktatás a tanyán; Szitáló lány; Édesanyám a szobájában; Csizmahúzás; Hurkatöltés". Kuruc tárgyú történelmi képei egyszerűségükkel, gazdag festőiségükkel emelkednek ki a kor hasonló témájú ábrázolásai sorából: "Rákóczi Rodostóban",1904; Nagy Bercsényi Miklós",1908. 1910 körül festette legjellegzetesebb alföldi tájképeit, melyeken a sík vidék végtelenjét és a rengő búzatáblát néhány ecsetvonással érzékeltette: "Gémeskút; Mártényi nagy fa; Bús magyar sors". A vásárhelyi művészeti élet, s az iskola vezéregyénisége volt. Öregkori szentendrei tájképein és enteriőrjein felhagyott a súlyos problémákkal, színei megélénkültek. Több munkáját a Magyar Nemzeti Galéria, magyarországi múzeumok, közgyűjtemények őrzik. Irodalom: Éber László: Művészeti Lexikon - Győző Andor Kiadása, Budapest, 1930 Művészeti Lexikon - Akadémiai Kiadó, Budapest, 1966 Dr. Szabó – Kállai: Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona - Nyíregyháza, 1997 Művészeti Kislexikon, 1998