XX. századi archívum - válogatás korábbi anyagunkból

THAN MÓR    -    ADATTÁR

Történelmi jelenet, 1875

ÉLETRAJZI ADATOK

THAN MÓR

Óbecse, 1828 - Trieszt, 1899

Festő. Teljes neve: Apáti Than Mór. Eleinte jogot tanult Pesten, közben a már híres Barabás Miklósnál kezdte meg művészeti tanulmányait. 1848-ban betegsége miatt nem vették be honvédnek, azonban Görgey Artúr seregét kisérve tanúja volt a tavaszi hadjáratnak és a világosi fegyverletételnek. A hadiesemények fontos mozzanatairól vízfestményeket készített. Jogi tanulmányait abbahagyva 1851-ben Bécsbe ment a Képzőművészeti Akadémiára, ahol Karl Rahl tanítványa lett, hatására számos arcképet festett. 1853-ban festette a "Nyáry és Pekry elfogatása" című képét, mely a magyar romantikus történeti festészet első alkotása. Főleg azonban a történeti témákért lelkesedett s egyike lett azoknak a magyar mestereknek, akik az osztrák elnyomatás idején a magyar történelmi múltból merített lelkesítő jelenetek megfestésével a jobb jövő reményét ápolták a csüggedő nemzetben. 1855/1856-ban Németországon és Belgiumon keresztül párizsi, 1858/59-ben itáliai tanulmányutat tett. 1860-ban hazatérve egyik legszorgalmasabb kiállítója lett a Pesti Műegyletnek, amelynek műlap-pályázatán 1856-ban és 1862-ben első díjat nyert. Hamar népszerűvé vált történeti és mitológiai tárgyú munkái mellett egyházi, arc-, élet- és tájképeket is festett, pl. "Újoncozás az 1848 előtti időkből"(1861); "János király halála"; "Izabella királyné lemondása"(1862-64); Ónodi országgyűlés"(1864). 1864-től Lotz Károly festőművésszel közösen díszítették falképekkel a pesti Vigadót (Tündér Ilona és Árgírus királyfi találkozása, Attila lakomája). Ez időtől a legkiválóbb freskófestőink egyikének tartották, aki két évtizeden át minden efajta munkából jelentékeny részt kapott. 1867-ben "Fata Morgana" című festményével a Párizsi Salonban tünt fel. 1873-ban a történeti festménypályázaton elnyerte az első díjat. 1885-től felváltva Velencében és Firenzében dolgozott. 1890-1896 között ismét Budapesten, a Nemzeti Múzeum képtárőri állását látta el, 1896-tól az Országos Képtár igazgatója lett, majd lemondása után Triesztbe költözött. Akadémikus művészetére Karl Rahlon kívül, Vernet Horace, itáliai tanulmányútját követően pedig Cornelius és Overbeck gyakoroltak rá nagy hatást. Alakja és szerepe a magyar képzőművészetben - Lándor Tivadar találó szavai szerint - hasonlatos Vörösmarty szerepéhez és alakjához a magyar irodalom történetében. Irodalom: Lyka Károly: Magyar Művészet 1800-1850 között - Singer-Wolfner Kiadó, Budapest, 1922 Éber László: Művészeti Lexikon - Győző Andor Kiadása, Budapest, 1930 Dr. Szabó – Kállai: Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona - Nyíregyháza, 1997