XX. századi archívum - válogatás korábbi anyagunkból

SZABÓ VLADIMIR    -    ADATTÁR

további tétel(ek)

Pásztorok, 1980

Pásztorok, 1980

Pásztorok, 1980

Pásztorok, 1980

Pásztorok, 1980

Virágbolt, 1972

"Tetemrehívás", 1987

Hazafelé, 1951.

ÉLETRAJZI ADATOK

SZABÓ VLADIMIR

Balassagyarmat, 1905. 12. 05. - Budapest, 1991. 12. 31.

Festő- és grafikusművész. 1924-től a budapesti Képzőművészeti Főiskola növendéke volt. Mesterei 1930-ig: Rudnay Gyula, Csók István, Vaszary János, 1935-37 között Benkhard Ágost voltak. Sikeres pályakezdése ellenére felfüggesztette művészeti tanulmányait, és az orvosi egyetem hallgatója lett. 1930-34-ben római-ösztöndíjas volt. 1959 és 1961 között Franciaországban élt. 1930-tól szerepelt hazai és külföldi kiállításokon, de az ötvenes évektől hosszú ideig nem állított ki. 1933-ban elnyerte a Szinyei Társaság grafika-díját. 1948-ban "Kiváló Munkás" díjat kapott könyvillusztrációiért. 1953-ban és 1954-ben Munkácsy-díjat kapott, 1972-ben a III. Egri Akvarell Biennálén és a Dózsa-emlékkiállításon kapott díjat, valamint a Szinyei Társaság grafikai díját is megkapta ebben az évben. 1976-ban a Magyar Nemzeti Galéria Zichy emlékkiállításán díjazták munkáit. 1974-ben érdemes, 1980-ban kiváló művész címet kapott. 1975-ben a Munka Érdemrend arany fokozatát vehette át. Önálló kiállításai: 1934, Nemzeti Szalon (gyűjteményes), Róma; 1941, 1942: Nemzeti Szalon; 1960: Salon des Independants, Párizs; 1968: Sárospataki Galéria; 1971: Galleria Ignis, Róma; 1973: Brüsszel (Gyulai Líviusszal és Gross Arnolddal), Csók Galéria; 1974: Vác, Amszterdam, Csók Galéria; 1977: Győri Műcsarnok, Csontváry Terem; 1978: Csók Galéria; 1980: Műcsarnok; 1982: Vigadó Galéria (grafikák); 1985: Palóc Múzeum, Balassagyarmat; 1986: Várszínház; 1987: Soproni Festőterem; 1988: Veszprémi Várgaléria; 1998; emlékkiállítás, Városház Galéria, Vác. Életműve nagyobbik részét grafikák, kisebbik hányadát festmények alkotják, festői és rajzolói munkálkodása egymástól elválaszthatatlan. Aprólékos rajzosság, bővérű mesélőkedv, szárnyaló fantázia jellemzi grafikáit, s ugyanez az erénye olajképeinek is. Kiválnak történelmi jellegű alkotásai, a magyar történelmi múlt nagy alakjait és sorsdöntő eseményeit megelevenítő sokfigurás alkotásai. Visszarévülései olykor a középkori haláltánc, valamint a karneváli témák bizarr kettőségével jelentkeznek munkáiban és megteremtik művészetének egyik sajátos vonását, a groteszket. Dinamikus, olykor humoros és naiv részletekkel eleven ábrázolásmódja a folklórral rokon. Művei múzeumokban: Déri Múzeum, Debrecen; Magyar Nemzeti Galéria; Miskolci Képtár; Modern Magyar Képtár, Pécs; Pásztó Város Önkormányzata; Római Modern Képtár; Szépművészeti Múzeum grafikai osztálya. Irodalom: Művészeti Lexikon - Budapest, Akadémiai Kiadó, 1966 Művész Életrajzok - Kortárs Magyar Művészek, Budapest, 1985 P. M.: Művészet-1986/3 Dr. Szabó – Kállai: Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona - Nyíregyháza, 1997 BÁV Aukciós Katalógus, 2000/05