Festő. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán és a müncheni Akadémián tanult. Ferenczi Károly, Kálmán Péter és Franz Stuck voltak a tanárai. Tanulmányutakat tett Német- és Olaszországban. Egy ideig Szekszárdon élt, majd Budapesten folytatta művészeti tevékenységét. 1911-től naturalista alakos- és tájképeket állított ki a Műcsarnokban és a Nemzeti Szalonban. 1928-ban kitüntető elismerést, 1930-ban Halmos Izor-díjat, 1931-ben Balló Ede alapítványi-díjat kapott. Irodalom: Éber László: Művészeti Lexikon - Győző Andor Kiadása, Budapest, 1930 Pipics Zoltán: Száz Magyar Festő - Budapest, 1943 Dr. Szabó – Kállai: Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona - Nyíregyháza, 1997