XX. századi archívum - válogatás korábbi anyagunkból

NAGY OSZKÁR    -    ADATTÁR

további tétel(ek)

A Fűrész utca napsütésben

Narancsos csendélet

ÉLETRAJZI ADATOK

NAGY OSZKÁR

Magyarpécska, 1883 - Nagybánya, 1965

Festő, grafikus. Lenhardt Emil festő bíztatására és támogatásával indult el a művészet útján. 1912-ben érkezett Nagybányára. Réti István látva tehetségét, engedélyezte számára az ingyenes modellfestést. 1913-15 között a budapesti Képzőművészeti Főiskolát látogatta, ahol rendkívüli növendékként Ferenczy Károly oktatta és támogatta. Mint főiskolás elnyerte a Műbarátok ösztöndíját, de tanulmányait nem fejezhette be, mert behívták katonának. 1917-ben Olaszországban hadifogságba esett és csak 1919-ben került ismét haza Aradra. Egy ideig a szolnoki művésztelepen dolgozott Fényes Adolf irányításával, 1920-ban pedig egy néhány hónapot a kecskeméti művésztelepen töltött Iványi Grünwald Béla társaságában. Ezt követően visszatért Nagybányára, mely élete, valamint művészete hátralévő több mint negyven esztendejének állandó színtere lett. Számos kiállításon bemutatott munkái azt mutatják, hogy nem a Börtsök-Krizsán-féle kitaposott úton járt, nem a naturalisztikus látványfestészet érdekelte, hanem a nagybányai művésztelepen is meghonosodott neós hagyomány. 1924-ben római ösztöndíjat nyert, de a két évi olaszországi tartózkodás nem hagyott nyomot művészetében. Hazatérve Felsőbányán dolgozott tovább. Itt került jó viszonyba Papp Aurél, Aba-Novák Vilmos, Patkó Károly és Litteczky Endre festőművészekkel. Összekerült az ugyancsak Nagybányán tevékenykedő Thorma tanítvánnyal, Mándy Laurával, akinek évekig, mint házastárs, jelentős hatást gyakorolt művészetére. A húszas évek közepétől teljesedett ki igazán festői stílusa. A már korábban említett festékfoltok megnagyobbodnak, a színfoltok itt-ott teljesen leszakadva a formáról, önálló életet élnek. Ekkor jut el a nonfigurativitás határáig, amit nem lépett át soha. A 30-as években sok jelentős műve született, a második világháború után festészeti stílusa változott, eltűntek az erős kontrasztok és színei kivilágosodtak, de ragyogó komponáló készsége mindvégig megmaradt. Meggyengült hallása miatt közlekedési baleset következményeiben hunyt el. Irodalom: Jurecskó László-Kishonthy Zsolt: Nagybányai festészet a neósok fellépésétől 1944-ig, Missionart Galéria, 1992 Muradin Jenő: Nagybánya - A Festőtelep Művészei, Miskolc, 1994 Dr. Szabó – Kállai: Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona - Nyíregyháza, 1997