Festő. Tanulmányait Budapesten Ujházy Ferencnél, az osztrák fővárosban, 1871-től pedig a müncheni Képzőművészeti Akadémián Wágner Sándornál végezte. Első kiállított képét, a "Mesélő babát" is itt festette. 1873-tól Párizsban egy teljes évig Munkácsy Mihálynál folytatott művészeti tanulmányokat. Párizsi tartózkodása után hazatérve Szolnokon, majd Budapesten tevékenykedett. Sűrűn szerepelt a Műcsarnok kiállításain humoros népéletképeivel, amelyek a nyolcvanas és a kilencvenes évekre jellemző anekdotafestés rendkívül népszerű típusai és egy időre országszerte ismertté tették nevét. Tőle származnak a budavári koronázótemplom lorettói kápolnájában levő szárnyas oltárképek is. Mészöly Géza irányához kapcsolódó szolnoki, valamint balatoni tájképeket is festett. 1897-től a Mintarajziskola tanáraként működött. Számos alkotása a Magyar Nemzeti Galéria tulajdonában van. Irodalom: Éber László: Művészeti Lexikon - Győző Andor Kiadása, Budapest, 1930 Művészeti Lexikon - Akadémiai Kiadó, Budapest, 1966 Lyka Károly: Magyar Művészet Münchenben 1867-1896 között - Corvina Kiadó, Budapest, 1982 Dr. Szabó – Kállai: Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona - Nyíregyháza, 1997