Festő. A nagyváradi Reál Gimnáziumban Szőke Gyula bíztatta a továbbtanulásra. 1910-11-ben a krakkói Szépművészeti Akadémián, 1914-18 között a budapesti Képzőművészeti Főiskolán végezte tanulmányait, Balló Ede növendéke volt. Ösztöndíjasként 1913-ban néhány hónapot a szolnoki művésztelepen dolgozott. Katonai szolgálata után 1919-től jelentkezett kiállításokon. Nagy termékenységgel festett portrékat, tájképeket, enteriőröket és csendéleteket. Olajfestményei mellett akvarelleket, rajzokat, rézkarcokat is készített. Festészete a művészi ábrázolás klasszikus hagyományait követte. Sötét tónusú képei, melyeket a tradicionális megoldások jellemezték, a húszas években tett nagybányai és felsőbányai tanulmányútjai során élénkültek. Portréi közül kiemelkednek önarcképei, s a nagyváradi irodalmi-művészeti élet jeleseiről (Tabéri Géza, stb) festett képmásai. Számos enteriőrt festett. 1930-37 között magán-festőiskolát működtetett Nagyváradon. Előadásokat tartott művészeti-esztétikai kérdésekről. 1949-1953 között a nagyváradi Népművészeti Iskolában tanított. Erdélyi városokban félszáznál több egyéni kiállítása volt. 1926-ban Krakkóban Pilsudsky marsallról festett portrét és önálló kiállítást rendezett. 1966-ban a Nagyváradi Múzeum gyűjteményes kiállítást rendezett műveiből. Nagyvárad hűséges festőkrónikása volt. Zeneszerzőként is elismert tevékenységet fejtett ki. Irodalom: Kara Mihály - Nagyvárad/1924.08.24 Mottl Román: Utunk-1979/41 Dr. Szabó – Kállai: Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona - Nyíregyháza, 1997 Abigail Galéria Aukciós Katalógus - 2001/05