Festő. Művészeti tanulmányait Münchenben kezdte egy magániskolában. Ezt követően a budapesti Képzőművészeti Főiskolát látogatta, ahol Révész Imre és Edvi-Illés Aladár irányításával képezte magát. A világháború miatt megszakította főiskolai tanulmányait, évekig katonáskodott, majd 1918-ban ellátogatott a nagybányai művésztelepre, ahol Réti István korrigálta. Nagybánya után továbbra is Réti tanítványa maradt a Képzőművészeti Főiskolán. Közben vallásos tárgyú alkotásokat és portrékat festett. 1926-ban több művésztársával Szentendrére költözött és megalakították az itteni művésztelepet. 1926-ban két kollektív bemutatón vett részt Szentendrén. 1928-ban a Szentendrei Festők Társaságának egyik alapító tagja volt. 1930-ban Budapesten az Ernst Múzeumban mutatkozott be, 1934-ben pedig az állami nagy kiállításról egy festményét megvásárolták a Szépművészeti Múzeum számára. 1940-ben a miskolci megyeháza részére egy életnagyságú Horthy Miklós-portrét festett. Jeles arcképfestőként tartják számon. Számos jelentős közéleti személyiség portréját festette meg, de aktok és tájképek is kerültek ki ecsetje alól. 1965-ben Stuttgartban, utána Münchenben, 1978-ban Miskolcon, 1980-ban Nyíregyházán, 1981-ben pedig Dunaújvárosban volt egyéni tárlata. Besztercebányán, Liptószentmiklóson és Eperjesen is önálló kiállításokkal mutatkozott be. "Szent Ferenc" című műve 1926-ban a Csernoch-díj pályázaton kitüntetésben részesült. A Szinyei Társaság tárlatain több ízben dicsérő elismerést kapott. Naturalista stílusban alkotott. Irodalom: Éber László: Művészeti Lexikon - Győző Andor Kiadása, Budapest, 1930 Művészeti Lexikon - Akadémiai Kiadó, Budapest, 1966 M. J.-Sz. Gy.: Nagybánya száz éve C. B.: Új Művészet-1995/10 Dr. Szabó – Kállai: Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona - Nyíregyháza, 1997