Festő és grafikus. Kassán Halász Hradil Elemérnél kezdett rajzolni, majd Budapesten Szablya-Frischauf Ferenc festőiskolájában tanult. Ezt követően Ferenczy Károlynál is folytatott tanulmányokat. 1910-ben Párizsba ment, ahol különösen Cézanne és Picasso műveiben s velük kapcsolatban a kubizmus szellemének tanulmányozásában mélyedt el. A francia fővárosban az akkor népszerű Julien Akadémiát látogatta. 1917-ben a Nemzeti Szalonban rendezte első kollektív kiállítását. 1922-ben a Belvederében volt kollektív kiállítása. 1924-ben a nagybányai művésztelepen dolgozott. Minden bizonnyal Perlrott Csaba Vilmos csábította le a kolóniára. Jelenléte a festőtelepen 1924 és 1932 közé határolható be. Olyan munkái készültek Nagybányán, amelyek magas szinten képviselik avantgárd szellemű művészetét. Szám szerint tíz bemutatóját szervezte meg a már említett periódusban, legtöbbször Perlrottal és Gráber Margittal. Annyira otthonossá lett a kolónián, hogy 1929-ben a NFT tagjává választották. Kiállításai nyíltak Kolozsvárott, Szatmáron, Temesváron, Nagyváradon, Aradon. 1929-ben és 1931-ben a Tamás Galériában rendezett kollektív kiállításokat. 1931-ben Nagybányán szerepelt egy kollektív kiállításon Mattis-Teutsch Jánossal és Perlrott Csaba Vilmossal. Szerkesztő alkatú művész, aki a kubizmushoz közel álló, nagy összefoglaló formáit erős kék kontúrokkal kapcsolja egybe, s ez képeinek félreérthetetlen jellegzetességet ad. Korai, világosabb színfoltokból épített képei után (Kék önarckép-1913, Nő pohárral-1916, Két női akt drapériával-1918) később, erőteljesebb formákkal, érettebb színekkel tűnt fel. A huszas évek az elmélyülés, a koncentrált megismerés évei, Kmetty egyensúlyra találásának periódusa (Karosszékben ülő nő). Mint grafikus már egész fiatal korában számottevő sikereket ért el. Szilárd kompozíciós rendje a rézkarcban kiválóan érvényesült. Általában őt tekintik a kubizmus első hazai képviselőjének. Különösen erőteljesek rézkarcai, melyeket albumban is kiadtak. Kmetty a kubizmus kozmikus változatában hitt, amelyet természetes alapokon nyugvó igazságnak nevez. A KUT alapító tagja, valamint alelnöke volt. 1943-ban Szinyei-díjjal, 1949-ben Kossuth-díjjal, 1959-ben érdemes művész, 1965-ben kiváló művész címmel tüntették ki. A budapesti Képzőművészeti Főiskola tanára volt. Irodalom: Éber László: Művészeti Lexikon - Győző Andor Kiadása, Budapest, 1930 Művészeti Lexikon - Akadémiai Kiadó, Budapest, 1966 Jurecskó László-Kishonthy Zsolt: Nagybányai festészet a neósok fellépésétől 1944-ig - MissionArt Galéria, 1992 Muradin Jenő: Nagybánya-A Festőtelep Művészei - Miskolc, 1994 Dr. Szabó – Kállai: Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona - Nyíregyháza, 1997 Műterem Galéria Aukciós Katalógus-1998/10