Festő. A budapesti Iparművészeti Iskolában és a Képzőművészeti Főiskola művészképzőjén végezte tanulmányait. Weichinger Károly és Haranghy Jenő, valamint Udvardy Géza voltak a mesterei. Ezt követően hazájában, Karcagon rajziskolát vezetett és művész-mindenese volt szülővárosának. Olaszországi tanulmányútja, Edvi Illés Aladár és Corot művészi hatásával együtt erősen befolyásolta festői kibontakozását. Egerben kapott rajztanári kinevezést, odakerülésétől nyugdíjazásáig tevékenyen részt vett a város képzőművészeti életében. Számos hazai önálló és kollektív kiállításon szerepelt. Fontosabb önálló bemutatói: Eger, Karcag, Tiszafüred, Derkovits Terem-Budapest. Műveinek témaválasztása, izzó koloritú színvilága, oldott formaképzése az alföldi festészet egy sajátos, impresszionisztikus jegyekben gazdag fejezetét teremtették meg. Kátai munkássága a magyar vidék, az Alföld, a Tisza mente, a Nagykunság régmúltjának és hétköznapjainak művészi üzenete. Tájképeket, portrékat, történelmi témákat és oltárképeket festett. 1974-ben és 1981-ben kitüntették a Heves megyei Tanács művészeti díjával. Irodalom: S. Gy.: Művészet-1982/2 K. L.: Művészet-1986/9 Dr. Szabó – Kállai: Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona - Nyíregyháza, 1997