XX. századi archívum - válogatás korábbi anyagunkból

KÁDÁR BÉLA    -    ADATTÁR

további tétel(ek)

Híd a folyó felett

Virágcsendélet

Alakos kompozíció

Kompozíció

ÉLETRAJZI ADATOK

KÁDÁR BÉLA

Budapest, 1877. 06. 14 - 1956. 01. 22.

Festő, grafikus. Már a századforduló idején bejárta Ausztriát, Német- és Franciaországot, s Párizsba is eljutott. Itt döbbent rá, hogy számára a művészet a legfontosabb. Hazatérve, a budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanult, de külföldi iskolákban is képezte magát. A Műcsarnok és a Nemzeti Szalon tárlatain 1906-tól szerepelt. A kezdetekben naturalista képeket festett, Rippl-Rónai hatása alatt fejlődött. Ezt bizonyítják azon festményei, amelyeket 1909-ben mutatott be a Művészház első csoportos kiállításán. Már 1910-ben Kohner-díjat kapott, továbbá megbízást freskó festésre a Magyar Színházba. Az 1910-es évek elején megfordult a nagybányai művésztelepen is, ezt bizonyítja az 1910 körül festett "Nagybányai templom" című olajképe is. 1918-ban rendezte első gyűjteményes kiállítását a Műteremben, ahol több száz munkáját mutatta be. A huszas évek elején került közvetlen kapcsolatba a Sturmmal, és 1923-as bemutatkozását követően vált a Sturm rendszeres kiállítójává. Folklorisztikus ihletettségű képeit naív, stilizáló felfogásban ábrázolt szereplőivel a Sturm közönsége lelkesen fogadta, munkái sok sikert hoztak számára (Prédikáció-1924, Család szamárral) és ezeket megtaláljuk számos német múzeum falán is. 1921-ben Bécsben Scheiber Hugóval együtt Max Hevesi galériájában rendezett kollektív kiállítást. Kádár érzékeny, nyugtalan, a hatásokra könnyen reagáló festői alkata képessé tette, hogy számos hatást Franc Marc és August Macke expesszionizmusától Delaunay orfikus kubizmusán át Chagall lírai szürrealizmusáig magába olvasszon. Egész Sturm-korszakára jellemző az állatok hangsúlyos, gyakran központi motívumként való szerepeltetése, ami elsősorban Franz Marc és Heinrich Campendonk misztikus állatképeivel állítható párhuzamba. A harmincas években készült festményei abszrakció helyett dekoratív irányba fordultak, de az analitikus, boncolgató szemlélet megmaradt. Ugyancsak sikeresek voltak 1928. évi amerikai kiállításai. Több amerikai múzeum őrzi munkáit. Legtöbb tárlatát a Tamás Galériában rendezte. Egy ideig Párizsban, hét hónapig Antwerpenben tartózkodott. 1944-ben kényszerszálláson lakott családjával, de az embertelen körülmények közepette is szorgalmasan rajzolt. Több tusrajza maradt fenn ezekből a tragikus időkből. Életműve három korszakra oszlik. Az első a kb. 1920-30 közötti, amely a Sturm kiállításait és az amerikai utat öleli fel, a második kb. 1930-1943-ig terjed és művészetének legjelentősebb részét produkálja, az utolsó tíz év, kb. 1946-56, amikor félig vakon dolgozott. Az elsőt groteszkség, a másodikat harmónia, a harmadikat érdekesség jellemzi. Mindháromnak meg volt a maga absztrakt termése is, stílusát azonban dekoratív expresszionizmusnak nevezhetjük. Mindenesetre művészete a hazai fejlődéstől függetlenül, attól elszigetelődve alakult. Tudatosan végezte a képtéma deformálását, felbontását. Fő művei: "Mese"(1920-as évek közepe); Anya gyermekkel"(cca. 1930). Irodalom: Éber László: Művészeti Lexikon - Győző Andor Kiadása, Budapest, 1930 B. R.: Művészet-1971/9 S. Gy.: Művészet-1987/11/12 Sz. B.: Művészet-1991/1 Jurecskó László-Kishonthy Zsolt: Nagybányai festészet a neósok fellépésétől 1944-ig-Missionart Galéria, 1992 Dr. Szabó – Kállai: Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona - Nyíregyháza, 1997 Műterem Galéria Aukciós Katalógus-1998/10,1999/04