XX. századi archívum - válogatás korábbi anyagunkból

JOHANN HUGÓ    -    ADATTÁR

Kolozsváry utca

ÉLETRAJZI ADATOK

JOHANN HUGÓ

Pécs, 1890. 10. 26 - 1951. 11. 14.

Festő és üvegfestő. Pécsett, Kolozsvárott és Firenzében tanult. Dr. Johan Béla orvos, belügyi államtitkár testvére. 1908-ban Pécsett érettségizett. 1911-ben Budapesten gyógyszerészmesteri oklevelet szerzett. Tanulmányai mellett rajzolt és festett. Két évig Kolozsvárott, majd az első világháború éveiben Pécsett dolgozott önkéntes gyógyszerésztisztként. Dobrovics Péter pécsi festőtől tanult festeni. „Munkáit neoprimitív stílus jellemzi.” Tagja volt a Pécsi Művészkörnek és a Magyar Akvarell- és Pasztellfestők társaságának. 1921-ben barátaival, Molnár Farkassal és Stefán Henrikkel együtt olaszországi tanulmányúton vett részt, majd mindhárman jelentkeztek a weimari Bauhausba. Berlinben Caesar Klein kubista festő és díszlettervező műtermében tanult. Az üvegfestés technikájával Gottfried Heinersdorf berlini üvegfestő intézetében ismerkedett meg, ahol tervezőként dolgozott. Saját elmondása szerint „Firenzében egy középkori színes ablakon fellelkesedve” határozta el, hogy üvegfestészettel fog foglalkozni. 1920-ban Zágrábban Stephan Henrikkel közösen kollektív kiállítást rendezett. 1921 őszétől Caesar Klein kubista mozidíszlet tervező műtermében, azután Gottfried Heinersdorf üvegfestő intézetében tevékenykedett. 1923-ban Budapesten Majoros Károllyal közösen megalapította az Országos Üvegfestészeti Műhelyt (VI. ker., Csángó u. 22. – később Lehel u. 14.). Felhagyott a festészettel, és azontúl elsősorban egyházi megrendelésre színes üvegablakok tervezésével és készítésével foglalkozott - szegedi fogadalmi, valamint a kaposvári új templom. Az Árkayné Sztehlo Lili tervei alapján Majoros Károllyal közösen kivitelezett Győr-gyárvárosi templom üvegfestményeit 1930-ban a IV. monzai művészeti kiállításon nagydíjjal tüntették ki. A vállalkozásból idővel Majoros Károly kivált, őt festőbarátja, Stefán Henrik váltotta föl. 1935. augusztus 15-én feleségül vette Szabó Mária Margitot. A második világháborút követő években azon fáradozott, hogy szülővárosába telepíthesse üvegfestő műhelyét. 1951-ben bekövetkezett halála azonban meggátolta tervének megvalósítását. Kiállításai: 1915-től kezdődően Budapest, Nemzeti Szalon – csoportos kiállítások; 1920. Zágráb – Stefán Henrikkel közös kiállítás; 1921. Pécs – a Pécsi Művészkör csoportos kiállítása; 1924. Budapest, Nemzeti Szalon – csoportos kiállítás. (Közel 80 alkotását állítják ki.); 1930. Monza (Olaszország) IV. Művészeti kiállítás ; 1938. Budapest, Első magyar országos iparművészeti tárlat; 1939. Budapest, Műterem – gyűjteményes kiállítás üvegfestményeiből; 1939. Milánó, VII. Nemzetközi Iparművészeti Kiállítás ; 1945. Pécs, Baranya Megyei Múzeum – egyéni kiállítás; 1947. Budapest, volt Ernst Múzeum – csoportos kiállítás; 1947. Pécs, Baranya Megyei Múzeum, a Magyar Képzőművészek Szabad Szervezetének pécsi csoportja XXXI-ik csoportkiállítása; 1951. Pécs, Janus Pannonius Múzeum – csoportos kiállítás; 1952. Pécs, Janus Pannonius Múzeum – emlékkiállítás; 1986. Kassel (Németország) Magyar avantgard a Weimari Köztársaságban – csoportos kiállítás; 2010. Pécs, Janus Pannonius Múzeum, „A művészettől az életig”. Magyarok a Bauhausban – csoportos kiállítás. A neoprimitivizmus stílus sajátságaival finoman ható festő. Irodalom: Éber László: Művészeti Lexikon - Győző Andor Kiadása, Budapest, 1930 Dr. Szabó – Kállai: Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona - Nyíregyháza, 1997 Forrás: Wikipedia