XX. századi archívum - válogatás korábbi anyagunkból

JÁNDI DÁVID    -    ADATTÁR

további tétel(ek)

Nagybányai hegyek, 1924

Szicíliai tengerpart

ÉLETRAJZI ADATOK

JÁNDI DÁVID

Jánd, 1893 - Nagybánya, 1944

Festő, grafikus. 1911-1916 között a nagybányai művésztelepen Ferenczy Károly, Réti István és Thorma János irányításával tanult. Művészeti tanulmányait frontszolgálata szakította félbe. 1916-ban orosz fogságba esett, de 1918-ban már újra a festőiskolában dolgozott. Rövid ideig a budapesti Képzőművészeti Főiskolán is tanult, rézkarcai keltezhetők ebből az időből. A 20-as évek elejétől jellegzetes kétlaki életmódot alakított ki: télen Budapesten lakott, tavasztól őszig pedig Nagybányán dolgozott. Bizonyíthatóan 1923-1924-ben és 1926-1932 között tevékenykedett itt, de a 30-as évek második felében és a 40-es évek elején is alkotott a városban. 1929-ben Mattis-Teutsch Jánossal és Kmetty Jánossal együtt beválasztották a NAT-ba. 1925-30 között többször ellátogatott Itáliába. Velencéből, Firenzéből és a szicíliai Taorminából keltezte fölfokozott színű pasztellképeit. Első kiállítása 1923 januárjában a fővárosi Belvederében volt. 1926-ban és 1934-ben a Nemzeti Szalonban, 1937-ben a Tamás Galériában (Gyenes Gittával) mutatta be alkotásait. 1925-ben, 1927-ben és 1931-ben Kolozsváron, 1931-ben Nagyváradon szerepelt alkotásaival. Ezen kívül rendszeresen részt vett a nagybányai festők bemutatóin, és több egyéni tárlatot rendezett Nagybányán (1923-ban Korda Vincével, 1926-ban, 1931-ben, 1934-ben). A 40-es években is rendszeresen szerepelt a KUT tárlatain, 1942-44 között az OMIKE által szervezett kiállításokon. Életműve három nagyobb korszakra osztható. Az elsőbe tartoznak azok a művek, melyekre jellemző a zsúfolt kompozíció, a szinte provokatív színezés, az egymásba csavarodó testek, s az igen erős mitologizáló szemlélet. Második korszaka 1927-től kezdődik, mikor a sűrű tónus ködéből letisztultabb szemlélet bontakozik ki. Ilyen jellegűek pasztell tájképei. Az 1930-as évekbeli műveken nagyfokú stilizáció figyelhető meg, az 1940-es évekre pedig stílusa - elsősorban olajképein teljesen megváltozik, a szociális megközelítés válik elsődlegessé. Művei megtalálhatók a Magyar Nemzeti Galériában, magyarországi köz- és magángyűjteményben. Irodalom: Éber László: Művészeti Lexikon - Győző Andor Kiadása, Budapest, 1930 Művészeti Lexikon - Akadémiai Kiadó, Budapest, 1966 Jurecskó László-Kishonthy Zsolt: Nagybányai festészet a neósok fellépésétől 1944-ig - MissionArt Galéria, 1992 Dr. Szabó – Kállai: Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona - Nyíregyháza, 1997